1. A te hangszered szól legszebben. Ki kell hogy hallatsszon a zenekarból. Ha a többiek halkan játszanak, te dobj mindent bele.

2. Játék közben ügyelj a többi zenészre is, nemtetszésedet sötét és mérges arccal és fejed ingatásával jelezd a karmesternek.

3. Hiányozzál a zenekari próbákról. Az csak gyenge képességű zenészeknek való, neked anélkül is megy. Ha eljössz a próbára, legalább késsél el! Ezen a te zsenialitásodat fogják felismerni! Azonkívül előkelő dolog és kiemel téged az egyszerű zenészek közül.

4. Sose kövesd a karmester magyarázatait és utasításait, mert azok csak a többiekre vonatkoznak. Te ezeket már régen sokkal jobban tudod és ezért unatkozol is. Jó, ha ezt félhangos megjegyzésekkel és taglejtésekkel ki is mutatod. Ugyanígy sose figyelj a karmesterre, csak megzavar téged és károsítja a szemedet.

5. Ne kotta után játsszál, jogod van arra, hogy hangszered hangja külön hallatsszon és kész! Mindenki jogosult improvizálni .

6. A kottákat hajtsd össze-vissza, tekerd össze, dobd a földre, taposd meg és öntsd le sörrel, nehogy kiszáradjanak és tovább tartsanak. Egyébként is téged nem érdekel a dolog, a kották a kottatárosra tartoznak.

7. Ne szalassz el egyetlen lehetőséget se a szomszéddal való beszélgetésre. Ez élénkíti a próbát és a karmester sokkal koncentráltabban tud dolgozni. Ha valami kérdeznivalód akad, sose a karmesterhez fordulj, hisz ő kevésbé tudja mint szomszédod.

8. Ügyelj arra, hogy teljesítményed megfelelően el legyen ismerve. Kritizálj sokat és mindig mutass rá, hogy régebben természetesen sokkal jobb volt.

9. Sose feledd, hogy egy nagy kegyet gyakorolsz, mikor egyáltalán játszol a zenekarban, hisz tulajdonképpen te vagy az ideális fúvószenész! Úgyis csak azért játszol még itt, mivel a német Luftwaffe-zenekar, a Bécsi Filharmonikusok és a New Orleans Original Brass Band válaszlevelei még nem érkeztek meg.

10. Téged ne oktasson senki és otthon se gyakoroljál, az csak kezdőknek való. A sok gyakorlás csak tönkreteszi az ansatzot.